Apolgimegmondja

Apolgimegmondja

Hogyan védd ki azt, hogy 30 ukrán bejelentkezzen a lakásodba?

Apolgimegmondja

Hogyan védd ki azt, hogy 30 ukrán bejelentkezzen a lakásodba?

Hogyan védd ki azt, hogy 30 ukrán bejelentkezzen a lakásodba?

„Egy házaspár, aki közel állt a helyi Fidesz-vezetőhöz, osztogatta a pénzt. A szavazó ötezret kapott, a házaspár szavazóként tízet. A feleség gyűjtötte a mozgóurnaigényeket és ő hozta az idős embereket is.”

„A szavazatszámlálók negyven százaléka nem bízott a választások tisztaságában, tíz-tizenegy százalékuk tanúja volt vagy gyanította a szavazatvásárlást.”

„Volt olyan eset, hogy listán mindenki a Jobbikra szavazott, de egyéniben nem kapott szavazatot.”

„Egy közép-magyarországi szavazatszámláló szerint a helyi pap a hozzátartozóit hozta szavazni Ukrajnából. Nem értettem, miért nem hagyták, hogy ellenőrizzem a személyi igazolványukat – mondta a szavazatszámláló. – Rengeteg ismeretlen ember volt, aki nem …-i lakos, és nem tudtam, hogy kicsodák (…) [pedig itt] gyakorlatilag mindenkit ismerek. A pappal jöttek sokan ilyen ismeretlenek – kérdeztem, kik ők. Annyit mondtak, hogy a tiszteletes úrnak, aki Ukrajnából jött, valami rokonsága Ukrajnából.”

 

Történetek, amelyeket interjúalanyaink meséltek, szerepelnek valamelyik jelentésben, vizsgálatban, amely a 2010 és 2019 közötti magyarországi országos választások tisztaságával foglalkozott – írja a szabadeuropa.hu

 

Most, hogy egy kormánypárti jelölt ellen, csak egy ellenzéki jelölt indul, tele van a gatya. Ismét reszelni kellett a választási törvényeken azért, hogy még jobban leejtsen a pálya a Fidesz felé.

 

A „bátrak” bátran szavaztak. Megváltoztatták a lakóhely fogalmát: a jövőben nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, az ottélés mellett csak egy vélelem szól majd. Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik. A módosító saláta ennél is tovább megy: a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető. A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

 

Miért fontos és veszélyes ez? Azért, mert az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson. Így történt ez több esetben is a 2019-es önkormányzati választásokon is, ahol a rendőrség feltárta és büntetőbíróság is szankcionálta a visszaélést. A 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan, amikor a voksturizmus nagyüzemben zajlott az északkeleti határmenti régiókban, kevés elmarasztaló döntés született. Ekkor olyanok létesítettek nyilvánvalóan fiktív lakcímet, akiknek egyetlen célja az volt, hogy a párt- vagy nemzetiségi listák mellett egyéni képviselőjelöltre is szavazhassanak. A törvénymódosítás nyomán a jövőben nem lesznek büntetőjogi értelemben felelősségre vonhatóak azok (és azok segítői), akik rosszhiszeműen, kizárólag ezzel a céllal létesítenek – a tényleges ottélés szándéka nélkül – magyarországi lakóhelyet.

Mit tudok tenni azért, hogy egyszer csak ne azzal szembesüljek, hogy 30 ukrán van bejelentve a lakásomba?

 

A lakcímbejelentő lapot eddig is alá kellett írnia a szállásadónak:

 

A hatályos törvény a 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról így tartalmazza: 34. § (1) *  A bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok – és ha az eset körülményei ezt indokolják, helyszíni szemle – alapján a jegyző, illetve a járási hivatal ellenőrzi.  Mondjuk, az azért feltűnhet az ügyintézőnek, ha tömegesen jelentkeznek be egy lakcímre hirtelen, de nem jellemző, hogy figyelnek erre.

 

A szabályok szerint elutasíthatják a hatóságok a bejelentkezést ha

 

  1. a) a bejelentett lakcím nem valós – nem létezik a Központi Címregiszterben
  2. b) – az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá, vagy nem ő írta alá – ez nem derül ki
  3. c) – az Nytv. 27/C. §-ában meghatározott kivétellel – a szállásadó címnyilvántartásba bejegyzett szállásadói nyilatkozatának megfelelő, az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulása hiányzik, vagyis: a legjobb megoldás, a szállásadó HOZZÁJÁRULÁSÁNAK FELTÉTELKÉNT való megállapítása.

 

Mellékszál, hogy a bejelentőlapot – ha bármilyen eljárás kezdődik az ügyben a hatóságnak meg kell őriznie – de a kolléga nem írásszakértő, nem vizsgálja a lakcím létesítésekor, hogy tényleg a szállásadó kézírása- e az aláírás. Csak az aláírás meglétét vizsgálja.

 

Az öntudatos, jogszabályokat ismerő állampolgár a következőt teheti, ha nem akarja, hogy valaki/ valakik egy bármilyen aláírás meglétével bejelentkezzenek az ingatlanába:

 

27/A. § *  (1) *  A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás (Ügyfélkapu) útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

 

  1. a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
  2. b) a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.

 

Vagyis az ügyfélkapuján keresztül, elrendeli, hogy az ő – szállásadó/ tulajdonos – az aláírásán kívül még személyesen is meg kell jelenjen a bejelentkezővel, vagy elektronikusan kell hozzájárulnia.  Én a személyes együttes megjelenést választanám.

 

És így biztosan nem ér soha senkit meglepetés, hogy egyszer csak a saját lakcímén lakik még pár (száz) ember, akikről azt sem tudja, hogy kik.